Budapest Maraton: 10 év elemzése
Átlagok, határok és stratégiák
2025 a visszaemlékezések éve lesz, mozgalmas negyed évszázad telt el az évezredforduló óta, izzanak a listák és összefoglalók. Közben hazánk egyik legismertebb futóversenye, a Budapest Maraton (2009 óta: SPAR Budapest Maraton®) saját kerek évfordulóját is ünnepli: októberben az egyetlen fővárosi utcai maraton 40. kiírásához érkezünk. Gondoljunk bele egy saját emlékezetes veresnyünkbe, és akkor talán felfoghatjuk, hogy negyven év alatt mennyi történet született: sikerek, kudarcok, szenvedések, extázisok.
Mivel én is kaptam a versenytől (első maratonomat, ahogy sokan mások is, itt futottam), szerettem volna egy lábjegyzetnyit hozzáadni a “krónikájához”. Ehhez viszont inkább madártávlatból, a sportolók eredményeit elemezve tekintenék vissza, egy szűkebb, 10 éves időszakot vizsgálva. A versenyszervezők majd levonják a saját tanulságaikat a nevezőszámokból, az országok, nemek és életkorok eloszlásából. A saját elemzésem során sokkal inkább a résztvevő sportolók teljesítményéhez köthető kérdésekre kerestem válaszokat, melyek az alábbiak:
Hogyan alakult az átlagidő 2014 óta?
Mi jellemzi a célválasztást?
Mire elég egy 2:30-as, 3:00-s stb. befutóidő?
Milyen pacing (tempóválasztási) stratégiákat tapasztalunk?
Az elemzéshez a BSI (Budapesti Sport Iroda, a verseny szervezője) által publikált eredménylistákat adatait vettem alapul, összesen 11 versenyt vizsgálva.
1. A mezőny…gyorsul?
A válasz erősen függ attól, hogy hogyan határozzuk meg a mezőnyünket. Az biztos, hogy az utóbbi 5 év ÁTLAGOS futója gyorsabb, mint azt megelőző időszaké. 2016-tól 2019-ig jelentős lassulást láthattunk, azonban 2020-tól viszonylagos stagnálás jellemzi a mezőnyt. Bár elsőnek a nevezőszámra gondolhatnánk, nincs szignifikáns kapcsolat a résztvevő futók száma és az átlagidők között.
Az elit mezőny, egészen konkrétan a top 10 futó helyzete, egy fokkal bonyolultabb. A férfiak 2015-től 2019-ig lassultak, majd innen gyorsultak, szinte azonos szintre érkezve (2014: 02:34, 2024: 02:35), míg a nők gyorsulást követően mostanra 3 óra körül stagnálnak. Azaz míg az átlagfutóknál a két nem szorosan együtt mozog, a top futóknál szétválnak a trendek.
Az eredményeket nézve nem sokkoló kijelentés, hogy a SPAR Budapest Maraton® nem egy kiemelt elit verseny és nem is halad affelé, hogy azzá váljon. Egyszerű szemléltetésként, a Valencia Maraton 392. helyezettje megnyerte volna a tavalyi kiírást. A fővárosi verseny tehát inkább egy tömegrendezvény, mintsem egy regionális csúcskategóriás verseny.
2. Azok a bizonyos kerek számok
A futók célja egyértelmű: keressük a kerek számokat. Nézzünk rá az alábbi diagramra, amely a célidők eloszlását mutatja 30 másodperces egységenként, a kerek befutóidőket kiemelve (előtte lévő 3 perc). Mindegyiknél jelentős kiugrás látható, de leginkább a 03:30-as és 04:00-es befutóidőknél csúcsosodik ki, hogy a normális eloszlás helyett ugrásszerű a beérkezők száma.
Ennek a magyarázata szerintem kétosztatú. Az egyik, hogy sokan előre kitűzik ezeket a kerek célidőket; a másik, hogy azok, akik verseny közben látják, hogy van esélyük beérni az adott kerek időn belül, mindent belaadnak az utolsó kilométereken. (További magyarázó erő, hogy az iramfutók közelében csoportok alakulnak ki, amik növelik a létszámot, de ez megint az első pontot erősíti, miszerint a futók számára vonzó cél a kerek befutóidő.)
Lehet lamentálni azon, hogy a 02:30:01 jobb eredmény, mint a 2:31:48, azonban szinte biztosak lehetünk benne, hogy az utóbbival a futó elégedettebb lesz, de legalábbis kevésbé frusztrált a versenyt követően. Két másodperc az előzőből és a helyzet teljesen egyértelműen felcserélődik. Ekkora ereje van a kerek számoknak.
3. Helyezzük el
Ha már ennyire húznak a futók a kerek számok felé, érdemesnek tartottam megnézni, hogy egyes években ezek milyen helyezést jelenthetnek. 02:30-as idővel 3 évet kivéve nemtől függetlenül dobogósak lehettünk volna. 3 órás befutóidővel férfiként 8x top 100-ban vagyunk, nőként pedig 4x dobogón, míg a 03:30-as idő nőként minden évben az első százba, sőt javarészt az első ötvenbe helyez minket.
Az emberek sokszor csak az elit futók eredményeit tudják kontextusba helyezni. Kipchoge világrekordját, Szemerei Levente friss magyar rekordját, vagy egy atléta ismerősük hihetetlen bemutatkozó maratonját. Ne felejtsük el azonban, hogy a városi futóversenyek tömegbázisa továbbra is a szabadidős sportoló. Éppen ezért az alábbi diagramon a mezőnyt tíz egyenlő részre osztottam, és azt vizsgáltam, hogy átlagosan milyen idő kellett ahhoz, hogy az egyes decilisekbe kerüljenek a futók.
Nőként 4 óra alatti maratont futva már jellemzően a mezőny első harmadában vagyunk, és ez a teljesítmény férfiként is stabilan a mezőny első felébe helyez. Nőként 04:25 férfiként 04:04 kell ahhoz, hogy egy átlagos évben a mezőny első felében legyünk. Lehet és érdemes is beszélni rekordokról, a dobogóért folytatott versenyről, de ezeket a számokat mindenképp érdemes a fejünkben tartani, amikor saját vagy mások eredményeit elsőként meghalljuk. Tapasztalom, hogy a top mezőny számára szinte értelmezhetetlen egy 3+ órás maraton, míg a szabadidős futók nehezen tesznek különbséget 02:48 és 02:18 között.
(Bár a két nem decilisenként haladva egyre jobban összeér, azt fontos megemlíteni, hogy a 10. decilisben azért is fordul a két nem, mert a szintidő behatárol felülről.)
4. A pozitív néha negatív
Gyakori elképzelés, hogy a tökéletes maraton kulcsa a negatív split, amikor a futó a második félmaratont gyorsabban teljesíti. Az elmélet persze nem alaptalan, a hosszútáv számok világrekordjainak jelentős részét valóban így futották. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elit mezőny egésze ezt a stratégiát választaná. Sőt, ahogy az alábbi ábrán látszik, a pozitív (azaz a második felére lassuló) stratégia sokkal inkább jellemző a budapesti élmezőnyben.
Futóként azt nem szabad szem előtt téveszteni, hogy 1) itt rendkívül tapasztalt sportolókról beszélünk, akik jól ismerik a határaikat 2) nekik menni kell a mezőnnyel, hiszen a versenytársak miatt sokszor nem tartalékolhatnak.
A kezdőbb futókra nézve kiváló intelem, ha megnézzük az átlagos lassulást befutóidő decilisekre bontva. Látható, hogy a pozitív splittel futók között a lassabb futók átlagosan többet is lassulnak a verseny második felére*. Ne felejtsük el, hogy ez azt is jelenti egyben, hogy hiába lenne abszolút értékben számukra nagyobb a mozgástér (hiszen ugyanakkora lassulás egy 4 órás maratonista számára arányaiban kevesebb, mint egy 3 órás számára) percek számában is jóval nagyobb az eltérés. Véleményem szerint ezt túlnyomó részben a túl erős tempóválasztás, azaz a tapasztalat és a felkészültség hiánya okozza.
*: Az elérhető hivatalos adatokban van pár anomália a verseny féltávjánál mért időket tekintve. Ezeket különböző módszerekkel próbáltam kikerülni, de előfordulhat, hogy 1-1 futó esetében nem a valódi féltáv adatok szerepelnek az adatbázisban.
Illene a cikket egy idézettel zárnom, mondjuk a mérés fontosságáról, vagy a maraton keménységéről, netán arról, hogy a futás maga az élet. Főként azért lenne ezekre szükségem, mert ez az elemzés igencsak öncélú, az általam izgalmasnak vélt aspektusok bemutatása némi kontextussal, önmagukban nem hordoznak gyakorlati tippeket (ezeket egyébként a Logical Athletix blogon találjátok). Ehelyett inkább egy rövid személyes véleménnyel fejezném be.
A maraton népszerűsége töretlen, és elnézve a közösségi médiát és a futóközösséget, jelentősége csak nőni fog a versenyek között. Viszont amikor egyszerre ömlik ránk a szabadidős sportolókat lenéző elit közeg és a magát elitként bemutató 03:31-es sport influencer, nem igazán tudjuk kontextusba helyezni a saját céljainkat és eredményeinket. Az adatok ebben segítenek. Bemutatják, hogy mi lehet reális cél, az hova helyez minket és mik a jellemző hibák, amikbe beleeshetünk. A budapesti maraton elemzése számomra azzal a tanulsággal járt, hogy megfelelő edzésmunkával és tudatos felkészüléssel sokkal jobb helyezést lehet itthon elérni, mint amit az ember elsőként gondol magáról.
Hasonló elemzésekért és további edzéselméleti, illetve személyes véleményekért iratkozz fel a Substack oldalamra vagy kövess az Instagramon.
Amennyiben a kutatás gyakorlati haszna érdekel, kövesd a Logical Athletix blogot, ahol számos edzésbe átültethető tippet és tanácsot is találsz és felkeresheted edzőinket.
A scrapingben való segítséget köszönöm Kokónak, nélküle nem jöhetett volna létre ez a cikk!